Chronica Samtov

A szülőföld múltjának emlékei közös kincsünk, annak felidézése pótolhatatlan feladat

Zalaszántó település helytörténetének legnevezetesebb időpontja az első írásos említése (fordítás):

2016. szeptember 25. 11:28 - curruszeker

1236. évből ismerté válik (az eddig elsőként ismert Árpád kori szántói lakosok nevei) Déd és annak fia Modoros (Madaras) szőlőmivelő.

[A későbbiek során, 1241-ben a  sajómelléki mohi csatában  elesett Dénes nádor, a Kaplony nembeli (nb.) Zlaudus fehérvári olvasó-kanonok, a Vindornya mellett fekvő Ecser település valamint a név szerint felsorolt udvarnokai között a Zala megyei Szántó (gazdaság) elbirtoklása és határainak erőszakos…

Tovább
Szólj hozzá!

" A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhatnak el soha."

2016. szeptember 24. 12:30 - curruszeker

A hely és  család történet feltárása hidat épít múlt és jövő között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. A  Zalaszántó és az ezzel szorosan összefüggő Szekér családi krónika  főbb gondolataimat tolmácsolja az élet igazi értékeiről,  szeretetről és hitről, a…

Tovább
Szólj hozzá!

Egyházas helyek, templomos települések valamint feltételezett pálos és más szerzetesrendek a középkorban Zalaszántón és annak környezetében

2016. szeptember 24. 11:00 - curruszeker

A történelmi Zala megye lakosságának mai magyar része a honfoglaláskor telepedett meg itt és megőrizte eredetiségét s tiszta voltát ezer éven át. Egyetlen történelmi adatunk sincs, mely azt bizonyítaná, hogy a zalai magyarság később s nem a honfoglaláskor telepedett ide. A kereszténység…

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása